<<< Fonó |
Fonyód |
Főnyed >>> |
Fonyód település sírversei
"Hová lettél?
Te szebb reményünknek kiégett,
Hajnalcsillaga."
Lám, hogy lép előre az ember
Régi páncélján még egyet taszítva
Hogy halad fejlődve küzdve a
Semmi felé Napló 1982
"De nyüzsgő s áradó vagy bennem mint a lét
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint a kőben a megkövesült csigaház"
"Ismerősök jó barátok
Ha erre jártok tegyetek rám egy szál virágot"
"Minden egész eltörött
Minden láng csak részben lobban,
Minden szerelem darabokban, "
"Boldogságom elvitted magaddal
Hogy találkozunk ott fenn az vigasztal
Lelkem mély fájdalmában mindig veled leszek
Soha nem feledlek, mert nagyon szerettelek."
"Örök álomra hajtottad fejed
Lent kereszt tövében legyen nyugvóhelyed"
"Itt hagytál engem oly árván
Örök álomra hajtottad fejed
A szent keresztfa tövében
Legyen örök nyugodalmunk a szűzanya ölében."
Ne bánkódjatok, ne sirassatok
A sírhant alatt nem én vagyok
Ott csak fáradt testem pihen
Lelkem felszabadulva szabadon leng
Hallgasd a szellő lágy suhogását
Az esti harangszó utolsó kondulását
Nézd a felkelőnap táncát a Balaton vizén
Figyeld a sirályok röptét
S megérzed ott vagyok én.
"……a harcot megharcoltam,
a futást bevégeztem……"
Pál II.tim. 4.7.
Akárki is volt õ, de fény, de kő volt
Mindenki tudta és hirdette: õ volt
Irénkém nekem fény és kő voltál
"Elfeledni téged nem lehet,
Csak megtanulni élni nélküled"
Napsugár és csillagok világa
Jó szívednek örök álmát őrzik
Tiszta lelked fönt a magas égben
A síron túl is felettünk őrködik.
Győzelmes Jézusunk tündöklő szép napunk
Világosítsd szívünket, erősítsen minket szent
feltámadásod
"Hiába volt dicső ifjú szép és erős
A társaságban gyöngy
A pályán elszánt hős
Hiába mennie kellett idő elött"
Térkép