Fonyód település híres embere

1856. október 11-én született Csetfalván, Bereg vármegyében. Édesapja Szaplonczay László nemzetőr főhadnagy, édesanyja Buday Rozália. A család őstörténetéből az első okmány I. Lajos király idejéből való. Miszerint: Szaplonczay Manót a Budapesti Tudományegyetemen 1882-ben avatták orvossá. Először Marcaliban lett községi orvos. Felismerte egy kórház építésének halaszthatatlan voltát, így 1890 végére két telken álló kórház épült, aminek õ lett az igazgatója. 1891-ben november 1-jén Kaposváron kinevezték megyei tisztifőorvosnak. Itt dolgozott 25 éven át, haláláig. Orvosi tevékenysége széleskörű volt. Küzdelmet folytatott az „egykerendszer” ellen. Szívügye volt a bábaképzés. 1891-tõl egy sajátos „másodrendű” bábaképző iskola kezdte meg működését. Ennek eredményeképpen 3 év alatt 110 bába került Somogy vármegyébe, javult a terhesek, gyermekágyasok ellátása, csökkent a csecsemőhalálozás. Folyamatosan bővítették a Kaposvári Megyei Kórházat új osztályok nyitásával: elmegyógyászati osztály, tüdőtuberkulózisban szenvedő betegeket ellátó gondozó- kialakítása. Sokat foglalkozott a fertőző betegségekkel, igyekezett terjeszteni a védőoltásokat. 1904-ben udvari tanácsos lett. Megházasodott, feleségül vette Halmányi Lillát, akitől 5 gyermeke született. Szaplonczay Manó a Balaton szerelmese volt. 1894-ben épült föl villája elsőként Bélatelepen. Ugyanebben az évben Kaposváron 50 alapítóval létrehozta a Fonyódi Nyaralók Társaságát. 60 éves korában, 1916. szeptember 3-án hunyt el. Ahogy kívánta, az általa alapított Bélatelepen, Balatonra nézve temették el a Várhegyen