Fonyód település híres embere

1898-ban született Szentbalázson a helyi tanító gyermekeként. A betűvetést édesapjától tanulta meg, majd a kaposvári Somssich gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az érettségi után a Budapesti Tanítóképző hallgatója lett. Minden vágya a zenei pálya meghódítása volt. Először egy pesti árvaházban vállalt nevelői állást, nagyon szeretett volna bejutni a Zeneakadémiára, azonban nem volt meg hozzá a kellő anyagi fedezet. Nem vállalhatta a továbbtanulást, így Iglón lett nevelő a tanítóképzőben. Ify Lajos fonyódi esperesplébános meghívására Fonyódra költözött. Itt egy két tanerős iskola várta, és sok szegény hadiárva. Új módszereket vezetett be, hogy tanulóit megtartsa az iskolában a tavaszi és az őszi munkaidő alatt is. Zeneakadémiai álmai szertefoszlottak, de a felső osztályok oktatásába becsempészte a kottából való énektanítást. Vonós- majd fúvószenekart alapított sikerrel. Előbb férfi, majd vegyes kart hívott életre, amely még a háború után is számos sikert ért el a megyében. A téli hónapokban gyékényvarró és főzőtanfolyamot szervezett. A felszabadulás után megbízást kapott a 7-8. osztály megszervezésére, azonban 1950-ben Kuntelepre helyezték. Lelkileg nagyon megviselte az áthelyezés, 1955-tõl a környék vándortanítója lett. 1958-ban visszatér a fővárosba, a Fővárosi Nevelőintézet tanítója lesz. Nyugdíjas éveiben tovább folytatta Fonyód helytörténeti kutatásait. 1990-ben hunyt e