Sonline : Az országgyűlés elé kerülhet az új temetkezési törvény javaslata: kidolgozói szeretnék, ha csökkennének a temetések költségei.

Az elmúlt esztendőkben magánszemélyek és szakmai szervezetek részéről gyakran felmerült, hogy a temetkezési törvényt és a kormányrendeleteket a szükséges helyeken módosítani kellene, ugyanis a jelenlegi szabályozás nem felel meg a közösségi igényeknek – főként a két leggyakoribb probléma, az indokolatlanul magas temetkezési költségek és az urnakiadás tekintetében sürgettek változást. Az Országos Temetkezési és Ipartestület (OTEI) és a hozzá kapcsolódó szakmai szervezetek éppen ezért elkészítették jogszabály-változtatási javaslataikat, melyeket önálló képviselői indítvány formájában terveznek az országgyűlés elé tárni.

– Magyarországon megközelítőleg 5650 temető van, melyből 4450 működik, 1200, pedig lezárt – mondta Puskás Béla, a Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. ügyvezetője, aki az OTEI alelnökeként az javaslat egyik kidolgozója. – A működőkben 400 vállalkozás évi 130-140 ezer temetést bonyolít le, s mivel a temetőfenntartók, azaz a tulajdonos önkormányzat vagy egyház nem tud, vagy nem akarnak elegendő pénzt biztosítani a temető működtetésére, a szükséges költségeket a vállalkozások a temettetőkkel fizettetik meg. Sokaknak ez teljesíthetetlen terhet jelent, ezért növekszik folyamatosan a közköltséges temetések, valamint a hazavitt urnák száma. Egy átlagos temetés nagyjából háromszázezer forintba kerül, ennek körülbelül fele járulékokra, valamint temetőüzemeltetésre megy el.

Idehaza a társadalombiztosítás nem támogatja a temettetőt, noha a statisztikai adatok alapján az elhunytak nagyjából negyede már fizetett nyugdíjjárulékot, de nyugdíjat nem vett igénybe. Az OTEI évek óta hangoztatja, hogy az uniós országokhoz hasonlóan minden elhunyt után a temettető százezer forint egyszeri temetési támogatást kapjon a szolgáltatókon keresztül, ez fedezné egy szociális temetés költségeit, s jelenleg 13 milliárd forinttal terhelné a TB-kasszát – a pénztárban bennmaradt összeg bőven fedezetet nyújtana az egyszeri temetési segély megfizetésére.
– A szakmai szervezetek szerint ezt az összeget közvetlenül a temetkezési szolgáltatónak kellene kifizetni számla ellenében – tette hozzá Puskás Béla. – Amennyiben a megrendelő igényesebb temetést szeretne, annak költségét persze ő állná.

Persze ez csak az egyik javaslat a temetőkkel, temetkezésekkel, üzemeltetéssel kapcsolatos díjakkal kapcsolatban, ugyanis a jelenlegi szabályozásban komoly joghézag mutatható ki, nincs egységes díjrendszer, helyi megállapodások alapján fizetnek a vállalkozásoknak a szolgáltatásokért, s sok esetben a szomszédos megyék árai között kétszeres-háromszoros a különbség.
– Jelenleg ombudsmani kezdeményezésre az Állami Számvevőszék vizsgálódik országszerte – állította az OTEI alelnöke. – A temetkezési szolgáltatás díjait, az önkormányzati és szolgáltatói árképzés módját vizsgálják.

Szintén csökkentené a temetkezés költségeit, ha sikerülne megoldást találni a halottszállító járművek besorolására. Jelenleg ugyanis a kocsikra a személyautók-féle adózási szabályok vonatkoznak, ha viszont – a mentőkhöz hasonlóan – tehergépjárműnek minősülnének, jelentősen csökkenne a vám, valamint a regisztrációs adó – a jelenlegi adózás 25 százalékkal drágítja a szállítási költségeket.

A temettetőket érintő másik sarkalatos pont az urnakiadások jelenlegi rendszere, melyet a jelenleg érvényben lévő 1999-es temetkezési törvényhez kapcsolódó kormányrendelet tesz lehetővé.
– Az első években ezer temetésre számítva 2-3 urnát vittek haza a hozzátartozók 15 magyarázta Puskás Béla –, az elmúlt öt évben viszont folyamatosan nőtt az a szám, ami bizonyítja, egyre többen képtelenek kifizetni egy temetés költségeit. Az hazavitt urnák sorsa sajnos nem nyomon követhető, a hozzátartozók belátásuk szerint bárhol elhelyezhetik, szétszórhatják. Sajnos az is előfordul, hogy egy idő után az urnát beviszik valamelyik temetőbe, és ott a család sírhelyén elássák. Ez azonban nem megoldás! Az lenne az ideális, ha urnát kiadni csak a területileg illetékes jegyző engedélyével lehetne, s csak akkor, ha a család megfelelő kegyeleti helyről gondoskodik az urnák elhelyezésére, és ezt bejegyzik az ingatlan nyilvántartó lapjára.

Hasonlóképpen napi problémát jelent a szakmai szervezetek szerint, hogy a különböző etnikai vagy vallási csoportok saját temetkezési szokásai gyakran ütköznek a jelenleg érvényes jogszabályokkal. Leggyakrabban a cigány temetéseknél fordul elő, melyeknél korábban – balesetveszélyes volta miatt – betiltották a gadarba temetést. Ezt váltotta fel az álkripta építése, ami viszont a kriptaépítési szabályokkal nincs összhangban.

Szintén komoly gondot okoz, s megoldásra vár a temetői garázdaság és lopások kérdése. A helyzet odáig fajult, hogy a tolvajok sok helyen szervezeten gyűjtik össze a temetőkben az élő, a mű-, valamint vágott virágot. Az is előfordul, hogy az ellopott virágot a temető bejáratánál azonnal árusítják, illetve az élő virágot olyan sírra helyezik el, amelynek a gondozását felvállalták.

– Meggyőződésem, hogy minden temetői lopás kegyeletsértés is – vélte Puskás Béla –, ezért az érvényben lévő jogszabályok alapján a bíróságoknak nem lopásként, hanem kegyeletsértésként kellene kezelni ezeket az ügyeket. Az elhunytnak ugyanis csak egyetlen joga maradt, a kegyeleti. Ezt mindenképpen tiszteletben kell tartani.

 2011.