Somogysárd település híres embere

A család idegenből, Zalán át került Somogy vármegyébe, ahol lassanként mindent átfogó befolyásra tett szert, oly mértékben, hogy időnként mint Somssichok vármegyéjét emlegették Somogyot. Az itteni első ős Antal (1689-1779.), aki Pongrácznak, Miklós csáktornyai várkapitány fiának és Bodalecz Borbálának, János leányának fia. Tevékeny élete során 1732-1736-ig főjegyző, 1736-1748-ig alispán, majd kancelláriai referendárius. Az 1741-es országgyűlésen a vármegye követe. 1736-ban még csak Patthon birtokos 1740-ben adományul kapja Sárdot, amely után 1746-ban a "saárdi" előnevet nyeri el. Első felesége Lukafalvi Zarka Apollonia, akitől leánya, Rozália Móricz Andrásné, második neje Niczky Borbála, György és Geiger Mária leánya a nagybefolyású Niczky Györgynek első unokatestvére Gyermekei: Lázár, Anna Szentgyörgyi Horváth Zsigmondné, Antal János és József. Antal 1767-ben a szigetvári járás főszolgabírája, második nejétől, Tallián Jozefától (ki utóbb gróf Klenauné) született fia János (1784-1861.), aki 1812. december 11-én báró lett, majd 1813. április 9-én grófi rangra emelkedett. Az idősebb grófi ág alapítója lett. Õ szerezte meg a Végh családtól Babócsát. Felesége báró Sternberg Lujza volt. Ebbõl a házasságból született Adolf és János, mindkettő katona volt. Későbbi leszármazottjuk, Miklós (1784-1870.) 1808-ban főjegyző, 1813-1817-ig másodalispán, majd többször (1811.1830.1832.1840.) országgyűlési követ. A sörnyei hitbizomány alapítója; nejével, Kajdacsy Jozefával a köznemesi ág fenntartója.