Lengyeltóti település híres embere

1802-ben Pécsen született. A Pesti Egyetem orvoskarán szerzett 1828-ben „Magister Chiruquae obstr. et Veterinariae” oklevelet. Sebész, szülész és állatorvos volt. 1828-tól telepedett le Lengyeltótiban. Az uradalom szerződtette. Báró Fechtig Ferdinánd európai hírű gazdasága az arab ménesnél és a juhászatban kamatoztatta állatorvosi ismereteit. A község betegeit is ő gyógyította. Az 1835-ös nagy kolera járvány idején ő a koleraorvos. Tapasztalatairól 18 oldalas feljegyzést készített, mely megfigyeléseit és következtetéseit is tartalmazza. A Lengyeltótiban 152 áldozatot követelő járvány egyedülállóan értékes dokumentuma ezen feljegyzés. A zsidó hitközség által fenntartott 20 ágyas zsidókórházat és a község 15 beteget befogadni tudó járványkórházát is õ látta le. 1855-ben kezdték szervezni Magyarországon az első orvosi körzeteket. A Marcali járásban 4 körzetet hoztak létre. A Lengyeltóti székhelyű orvosi körzet orvosa Grünhut Dávid lett. Lengyeltóti külön beadványban kérte, hogy megtarthassa orvosát. Ez a körzet volt a megye legnagyobbja. A magyar nyelven kívül németül és franciául beszélt. Ismerte a héber nyelvet is. Három gyermeke volt. Egyik orvos lett és dolgozott is Lengyeltótiban. 1865. december 24-én hunyt el. Nagy részvét mellett a lengyeltóti zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremléke ma is áll. Jobbról és balról is tiszafa és buxusok határolják. A sírkő egyik oldalán héber nyelvű felirat, másik oldalán német nyelvű szöveg: „1865. december 24. doctor Dávid Grünhut”