Raksányi Lajos

1895. május 23-án született Szigetváron. Édesapja Raksányi Árpád, a szigetvári kórház alapítója, édesanyja Bohár Ilona, a somodori tanító lánya volt. Elemi iskoláit Somodorban, a nagyapja iskolájában járta, majd egy évet a Szigetvári Állami Polgári Iskolában végzett. 1905-1911-ig a Csurgói Református Főgimnáziumban tanult, majd Budapesten a Lónyay Református Gimnáziumban érettségizett. Elvégezte a Képzőművészeti Főiskola első két és fél évét, majd három évig katonáskodott. Mint századparancsnok részt vett Doberdó, Volhínia, Erdély ütközeteiben. 1918. májusában szerzett oklevelet Budapesten a Rajztanárképző Főiskolán. Tanulmányai befejezését követően 1919-ben kezdett el tanítani Csurgón. 1920-25 között helyettes tanárként dolgozott Kaposváron. 1925-ben –egykori rajztanárának, Szánthó Jánosnak a nyugdíjazása után - kinevezték állandó tanárnak a csurgói gimnáziumba. 1927-ben Bécsben és Münchenben járt tanulmányúton. 1928-ban kötött házasságot Fest Saroltával. 1937. és 1941. között a pécsi tankerület iskoláiban tanulmányi felügyelő volt. 1943. és 1967. között a Somogy Megyei Képzőművészek Szövetségének tagja. 1944-ben, a front közeledtével a család Szombathelyre, majd Németországba menekült. Ott megrendelésre 24 portrét és 46 tájképet festett. 1946-ban tért haza. Képeivel több tárlaton jelen volt. 1957-ben nyugdíjba vonult, de óraadóként még évekig tanított. Ezekben az években is elismert termékeny alkotó. Megkapta a “Tegyünk többet Somogyért” valamint a “Művészeti díjat”. Számos tehetséges művészt, például Schmidt Bélát, Soltra Elemért indított el a művészeti pályán. Rajztanárok egész sorát nevelte ki. 1986-ban halálát követően a csurgói József A. úti temetőben helyezték örök nyugalomba. 1995-ben, születésének 100. évfordulóján a Csurgói Városi Múzeumot az õ állandó kiállításával nyitották meg. Ebben az évben utcát neveztek el róla, és egykori lakóházán emléktáblát helyeztek el.