<<< Lipótfa |
Magyaratád |
Magyaregres >>> |
Magyaratád település sírversei
Annuskám!
Amíg gyermekednek életet adtál
Téged elragadott orvul a halál.
Szeretett angyalom, ifjú hitvesem,
Itt hagytad kicsi fészkünk üresen.
Megtört szívem zokog sírhalmod felett,
Férjed, szüleid és testvéred.
Mély gyászunkra nincsen enyhítő vigasz.
Hisz meghalt az élet,
Meghalt a tavasz.
Hazám védelmében leltem halálomat,
Szülőföldemben aluszom álmomat.
Kedveseim szerelme
Hazahozott engem.
Ahol még a hant is sokkal
Könnyebb nékem.
Hitvesem és anyám könnyei
Áztatják síromat.
Példám lelkesíti édes kis fiamat
Harcoltam hazámért
Orosz golyó talált.
Széttépte keblemet
Leltem ott a halált.
Hazáért meghalni dicső
Szent áldozat.
Megadja érte istenem
Méltó babéromat.
Sebzett lelkű szülők,
Bánatos hitvestárs,
Két kicsi kis árva sírva gondol reád.
Jó leány, hû hitves, igaz anya voltál.
Oh, hogy ily nagy korán
Sírba omoltál!
Ám csak tested van itt,
Lelked fenn az égben.
Mióta eltemettek,
A fájdalom megölte szívemet.
Akinek a férjét nem fedi sírhalom,
Nem is tudja mi az igazi fájdalom.
Nem felejtjük soha, míg dobog a szívünk,
Úgy érezzük mindig te is itt vagy velünk.
Az isten házában hírtelen elhunytál
Kedves férjem,
Most már békében nyugodjál.
Itt nyugszik a család minden boldogsága.
Kedves apa szeretett fiával
Mindkettőt siratja szeretett hû párja,
Szeretett gyermeke és
Drága unokája.
A világháború éltedet oltotta,
Mint halott úgy jöttél mi közibénk vissza.
Kedves apád annak lett egyedül mártírja.
Zúgó őszi szellő
Ha erre visz utad,
Hozz e sírhant fölé
Fájó sóhajokat.
Bús fekete felhő
Borúdat ne vidd el,
Öntözd meg síromat,
Hulló könnyeiddel.
Megásattuk a sírunkat előre
Ide jövünk örökös pihenőre
Akik megszülettünk meghalni is meg kell,
Akiknek az isten mennyi időt rendel.
Készen állunk mindig az úr parancsára,
Legyen azaz idő holnapra vagy mára.
Õ legyen mindenhol segítségünk vára,
Amiért adassék sok-sok ezer hála.
Áldásért könyörög szerettid éltére.
Hallgassa meg az úr a te imádságod,
Emléked közöttünk, mindörökre áldott
Térkép