Kaposvár település híres embere

1904-ben született. Azok közé tartozott, akiket már életükben legendák vettek körül. Hatalmas szellemi és gyakorlati munkát végzett, neve nemcsak fogalommá vált, hanem összeforrt Kaposvár történetével is. Humánus ember volt, önmagához szigorú és következetes. Sokan csodálták, de sokan kételkedtek is benne. A „hegyi tanár”, ahogy ismerősei és az ismeretlenek szólították, szinte az utolsó pillanatig dolgozott. Új ösvényeket keresett a gyógyítás világában, hogy reményt adjon azoknak az embereknek, akik sokszor már reményt vesztve keresték fel. Volt egy találmánya, amely bíztatást adott ahhoz hogy, a gyógyíthatatlannak hitt rákbetegeknek is tovább élhetnek. „A rákgyógyítással az a fontos, hogy időben kezdődjön meg a gyógyítás. Nem akkor, amikor már félig halott a rákos beteg. Ilyenkor ugyanis elkéstünk már. ”Ennek megfelelően dolgozott és gyógyított. Magas kora és orvosi szaktudása általános elismerést és tiszteletet váltott ki mindenkiből. A csoda, amit létrehozott, az a hatalmas szellemi munka és gyakorlati orvosi tevékenység, amely egész életét jellemezte. Munkássága, orvosi pályája , értékes kutatási eredményei, példaértékű tevékenysége általános elismerést váltott ki szűkebb és tágabb környezetéből. Kaposvár Megyei Jogú Város képviselő testülete 1999 januárjában munkásága elismeréseként „Kaposvár Város Díszpolgára” címet adományozta részére. 1999. június 20-án hunyt el. A feleségét 2001. december 21-én temették el a kriptában