Kaposvár település híres embere

1861. január 2-án született Kutason. Apja Pap Ferenc negyedtelkes parasztgazda, anyja Vörös Erzsébet jómódú parasztszülők leánya volt. 1868-ban édesapja meghalt, így János taníttatását a nagybácsi, Vörös György falusi bíró vállalta magára. 1874-ben Csurgón a gimnáziumban tanult, majd tanulmányai folytatása mellett házi tanítóskodásból tartotta fenn magát. A színészet iránti vonzódása miatt a diploma megszerzése után csak 3 évig tanítóskodott. 1886-ban felvették a Népszínházhoz, majd a nyitrai társulathoz szerződtették. Megunva a nyomorúságos színészéletet, visszatért a tanítói pályához. Alsósegesden volt ref. néptanító, majd 1907-tõl Kaposváron tanító.1909-ben címzetes igazgató -tanító lett. 1925-ben vonult nyugalomba. Nyugdíjas éveit az irodalomnak szentelte. Az országos Gárdonyi Társaság és a Kaposvári Berzsenyi Társaság tagja volt. 1944. július 27-én hunyt el Kaposváron. Munkái: Áldott Karácsony (ifjúsági színmű) Kaposvár, 1943. Áldozat- Előjáték Kaposvár, 1936. Áldozat-Fölvirrad még valaha (zenés színmű) Kaposvár, 1938. Békesség és Jóakarat (színmű) Kaposvár, 1938. Csurgói diák (regényes korrajz) Kaposvár, 1939. Cserepkekalap (népszínmű- zene: Erkel Elek) Budapest. Kossuth Lajos azt izente...(énekes színmű zene: Hortobágyi Ágost) Szentgotthárd, 1939. Magyar átok I. II. III. Kaposvár, 1930., 1935., 1937 Szomorú karácsony (ifjúsági mű) Kaposvár, 1940. Úri szokás (falusi vígjáték zene: Hortobágyi Ágost) stb.