Marcali település híres embere

1856-ban született. Elemi iskoláinak elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott. Jogi doktorátusi végzettséggel került Marcaliba. A tehetséges ügyvéd nem csak végzettségével, hanem emberi kvalitásával is kiemelkedett kortársai közül. Sikeres ügyvédi praxisa folytán került kapcsolatba az első Marcali Takarékpénztár (1872) kamatpolitikájával. A Takarékpénztár „uzsorakamat-tevékenysége” érlelte meg benne az elhatározást, hogy üzleti kapcsolatain keresztül ellensúlyként létrehozza a Marcali Takarékpénztár Részvénytársaságot (1892). A siker látványos volt, amely csökkenő ingatlanárveréseken és alacsony kamatokban jelentkezett. Az RT. ügyészeként sem tudta megállítani a nagyobb osztalékra történő részvényeseket. A részvényesek gyakran emelték a tõkét és a nagyobb haszon érdekében a kamatokat. Az I. világháború mindkét takarékpénztárt nehéz helyzetbe hozta. Az infláció elértéktelenítette a részvényeket, a betétesek pedig más pénzintézetekhez pártoltak át. Az intézetek iránti ellenszenv 1918-1919-ben oly mértékű volt, hogy a közvélemény államosításukat követelte. Dr. Mayer Ignácot is a „marcali Szent Bertalan éjszakán” gyilkolták meg. Özvegye – Lengyel Sarolta, virilis képviselő testületi tag- 1935. augusztusában hunyt el. A fia nevére létesített alapítványra hagyta a családi vagyon tekintélyes részét. A „Mayer István Alapítvány Marczali árvaháza” 1937-tõl dolgozott, melyet a képviselőtestület jegyzőkönyvükben is megörökített. Sírfelirata: „igazságért küzdött, szeretetet gyakorolt élete útját becsület és munka vezette. Hűséges fia volt felekezetének és hazájának Fakasszon áldást nemes emlékezete.”