Csurgó település híres embere

1755. január 19-én Miskolcon született. Ősei a török elől menekültek Dél-Dunántúlról Észak- Magyarországra. A miskolci református gimnázium elvégzése után egyháza helyettes tanárként alkalmazta Losoncon, ahonnan szembaja miatt Pestre költözött. Itt került kapcsolatba Kazinczyval, Batsányival és a szabadkőművesekkel. Hallgatta a jeles agrártudós, Mitterpacher előadásait, megfordult Németországban, Olaszországban, Belgiumban. Tapasztalatai alapján írta a „Szorgos mezei gazda” c. könyvét. A mű országos feltűnést keltett, ennek hatására 1791-ben Festetics György Keszthelyre hívta hatalmas birtokának igaztatására. A gróf az általa 1792-ben alapított csurgói gimnázium inspektorává nevezte ki, de csak 1797-ben költözött Csurgóra. A mai gimnázium előparkjában kapott telket és házat két telekkel, réttel, évente 12 öl fával. Itt írta híres könyveit. Neves agrár közíróvá vált. Csurgói magányából levelezett Kazinczyval. Utolsó éveit tisztes szegénységben, szerényen töltötte el. Festetics György gróf csurgói temetésén megfázott, és követte őt a sírba 1819. február 13-án. 1919-ben a gimnázium parkjában helyezték örök nyugalomra. 1936. március 26-án a Csurgói Öregdiák Szövetség exhumáltatta, és a park legszebb részén – egykori birtokán – helyezték végső nyugalomba. Síremlékének felirata: “Nagyváthy János Nemes Zala megye Törvényszékének ülnöke, a polgári munka különböző fajai után húsz éven át maradék életét tisztes szegénységben, szerényen töltötte el, és a napokkal és fáradalmakkal 1992-ben az alsóki református templom előtti teret róla nevezték el.” Munkái: Szorgalmatos mezei gazda, Magyar házi gazdasszony, Magyar practicus tenyésztető, Magyar practicus tenyésztő, Közönséges instukciók.