Kaposvár - Keleti temető település híres embere

1924. szeptember 19-én született Pécsen. Szülei Bokor Ferenc és Springárn Erzsébet voltak. Édesanyja Auschwitzban, testvére a Don-kanyarnál hunyt el. Kaposváron nőtt fel, és itt is érettségizett. A nyilasok elől bujkálni kényszerült, de azok elkapták. Szökés közben balesetet szenvedett, így Schwerin város kórházába került. 1946-ban tért haza, s gyógyszerésznek tanult, apja hivatását követve. 1947–1958 között szinkrondramaturg volt különböző filmvállalatoknál, majd a Pannónia Filmstúdiónál. 1958-tól dokumentumfilmeket írt és rendezett. 1963-tól a Magyar Televízió munkatársa volt. 1972–1973 között a Híradó és Dokumentumfilm Stúdió vezetője volt. 1972–1986 között rendező volt a MAFILM státuszában. 1986-ban nyugdíjba vonult. 1988-ban Hanák Gáborral megalapította az Országos Széchényi Könyvtár videó tárát. 1990-től a Magyar Páneurópa Unió Egyesületének választmányi tagja volt. Munkásságáért Érdemes Művész és Kiváló Művész elismerésben részesült. A Magyar Televízió évekig sugározta a Századunk dokumentumfilm sorozatát, a Duna Televízió pedig az Életképek sorozatát. Több egész estés filmje is volt, pl. a Habsburg Ottóval készült dokumentumfilmje, az Isten Akaratából. Ezen túlmenően könyvei is jelentek meg pl. Végjáték a Duna mentén, Zsákutca. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. 

Bokor Péter 2014. október 7-én hunyt el, kívánságának megfelelően a hamvait tartalmazó urnát 2014. november 8-án édesapja, Bokor Ferenc kriptájában helyezték el. Bokor Péter rendkívüli módon ragaszkodott Kaposvárhoz, ahol valamikor a családjával élt együtt, ezért is szerette volna, hogy végső nyughelye Kaposváron legyen.