Gölle település híres embere
<<< Farkas József |
Fekete István |
Dr. Fekete Kálmán >>> |
író
Gölle
kápolnától jobbra
1900 január 25- én született Göllében. Középiskolai tanulmányait Kaposváron végezte. 1917-ben besorozták katonának. A hadiérettségi vizsga után tartalékos tiszti iskolát végzett. Az I. világháborút követően - különböző gazdasági iskolák elvégzése után - a babócsai Majláth uradalom segédgazdatisztje, majd 1926-tól az ajkai uradalom vezető gazdatisztje lett. 1937-be tűnt fel írásával egy irodalmi pályázaton. (A koppányi aga testamentuma). Sorra követték egymást regényei és elbeszélései, közzülük az állattörténetek lettek a legnépszerübbek. Budapestre költözése után 1941-től a Földművelődési Minisztérium vadászati előadója. Az 1949-es kényszernyugdíjazása után alkalmi munkákból él. 1950-ben Kunszentmártonban tanár, majd 1951-től a Halászmesterképző biológus szaktanára. Regényeiben mély együttérzéssel, gyakran idilli körülmények között ábrázolja a paraszti életformát. Állat és ifjúsági regényei hatalmas népszerűségre tettek szert. Prózájára a természetesség, az események hihetősége, a romantikus ábrázolás mód volt a jellemző. Írásait több nyelvre lefordították. Regényeiből több ifjúsági és tévéfilmet készítettek. 1970. június 23-án Budapesten hunyt el; első nyughelye a Farkasréti temetőben volt, majd 34 év múlva, 2004. augusztus 15-én talált végső nyugalmat - végakaratának megfelelően - a göllei temetőben. Fekete István és feleségének földi maradványait - valamint Bogáncs nevű kutyájának hamvait - az író egykori szülőháza előtt ravatalozták fel. A gyászmisét a katolikus templomban Balás Béla megyés püspök celebrálta. Művei: A Koppányi aga testamentuma, Történetek állatokról és emberekről, Öreg utakon, Egy sem kukorica, Emberek között, Tíz szál gyertya, Lutra, Bogáncs, Tüskevár, Téli berek, Vadásztörténetek, Kittemberger Kálmán élete, Vuk, Ballagó idő, Végtelen út stb.